.

http://www.youtube.com/watch?v=bT7bbgsyzKc

Kár hozzá bármit is hozzáfűzni, de azért megindoklom: szeretem felborítani a rendet magam körül, szeretem, ha pont késik, és mégis elérjük, de aztán ebből sok lesz, káoszt érzek, megoldhatatlanságot, sötét a holnap és a következő perc, és talán arra sem emlékszem, hogy mi volt a rend, amit felborítottam.
Ilyenkor jó, ha van egy himnusz, egy tízparancsolat, egy lelki tükör, egy kőbevésett törvény, ami emlékeztet, hogy honnan indultam és hova akarok eljutni. És persze, hogy hogyan. 
Nem hagyhatjuk magunkat elveszni, de ha mégis közel állnánk ehhez, forduljunk a himnuszhoz, parancsolathoz, törvényhez, és értelmetlenné válik az aggódás.
Ez a szám a himnuszom.